Adalék nyúltartóknak

a nyulakrólA kórokozó, amiről szót ejtünk a Pneumocystis carnii. A kórokozó a rágcsálókban fordul elő, az ember ezektől fertőződik légutakon keresztül, ami zoonosist okoz.

Az ember körül élő állatok közül leginkább a nyulak irányából számíthatunk fertőzésre. Érdekes adat, hogy szinte észrevétlenül, de az emberek 60-70 %-a élete során egyszer átesik ezen a fertőzésen.

A kórokozó a tüdőben megtelepedve elszaporodik, de súlyosabb, tüdőgyulladásra csak immun gyenge szervezetekben lehet számítani. Egészséges immunrendszerű egyéneken a fertőzés tünetmentesen, vagy a kezdeti szakaszban hőemelkedéssel, fejfájással, végtagfájdalommal, esetlen köhögéssel jár.

Azokban az egyénekben, akiknek az immunrendszere sérült, főleg a falósejtek aktivitása csökken, nem tudnak megbirkózni a tüdőbe tolakodó szervezettel, így ezeknél súlyos tüdőgyulladás alakul ki. A tüdőgyulladás nagyon hasonlít az élesztőgombák tüdőszövetét károsító hatásával.

 

A kórokozó a tüdő kötőszövetében szaporodik el, majd a későbbiekben a léghólyagokra is ráterjedve a léghólyagok belsejében sűrű, bűzös váladék megjelenésével jár. A tüdőbeli váladékképződés a léghólyagocskákban akadályozza a légcserét, ami intenzív köhögéshez, majd egyre súlyosbodó légszomjhoz vezethet.

A leginkább veszélyeztetett embercsoport a koraszülöttek, AIDS betegek, TBC-sek és a kezelt (citosztatikumok) daganatos betegek. A nyulaknál bakteriális társfertőzésekkel szövődve szintén kialakulhat a súlyos tüdőgyulladás.

A diagnózis felállításában a légutak endoszkópos vizsgálata és a mintavételezés elengedhetetlenül fontos. A betegség megállapítása után a kemoterápiás szerekkel sikeres gyógykezelés végezhető el. Természetesen ezek ellenére a nyulak kedves szerethető állatok maradnak.